Sokat gondolkodtam, hogy kéne ennek nekifutni. Az biztos, hogy teljesen, részletesen mindenről nem írok, mert akkor egy cikksorozatra lenne szükség, annyit pedig nem akarok ennek szentelni. Miért is szükséges, hogy megértsük ezeket a folyamatokat? Mert talán választ adhat olyan kérdésekre, amelyek régóta motoszkálnak bennünk, valamint magyarázattal szolgálhat a nők, illetve a férfiak viselkedésére. 

Első körben leszögezem, mind a szerelem, a szikra és a több mitikus dolog nem más, mint az ösztönök játéka (jobban mondva biokémia). Így van, az állatvilágból származunk és párválasztásnál ugyanaz az ösztön vezérel minket, mint az állatokat. BIZONYOS esetekben. 

Mi is a szerelem? Az agy egy halom hormont kezd termelni, köztük a Phenylethylamine-t (PEA). Na de minek a hatására? Hát az ösztönökére. HA jó ideje nem volt szexuális kapcsolatod, vagy volt ugyan, de már régóta ugyanazzal, akkor az ösztönöd lép egyet a sakktáblán és "véletlenszerűen" szerelembe ejt. Az egyik fő mozgatórugónk a szaporodásra való késztetés (manapság nem feltétlen lesz belőle gyerek, saját örömünkre csináljuk), méghozzá a változatos szaporodásra való. Azaz a hímnek minél több nőstényt kell megtermékenyítenie, a nősténynek pedig a legjobb hímtől kell utódot világra hoznia, mégpedig több utódot különböző hímektől. Hogy meglegyen a változatos génállomány, növelve annak esélyét, hogy valamelyik utód életképesebb lesz.

Valójában nincs semmi véletlenszerűség abban, hogy kivel ejt szerelembe az ösztönöd, férfiak esetén az ösztön viszonylag könnyen választ, csak nézzen ki jól a nő. Ami annyit tesz, hogy az ösztön számára olyannak tűnjön, aki ki tud hordani egy utódot. Egészséges bőr, kinézet, ilyesmi. Itt van egy olyan érdekesség, hogy a rendszer tudja, hol vannak a határai és nagyjából be tudja lőni, honnan tud választani. Ez mit jelent? Ha azt írom, hogy "nézzen ki jól a nő", akkor egy halom csávó fog nekem írni, hogy marhaság, hisz az Ő nője nem is top kategória és mégis együtt vannak. Nos, az ösztön nagyjából be tudja határolni, hogy kinél van esélye. Nem fogsz (egészséges esetben) beleszeretni olyanba, aki elérhetetlen számodra. Amikor azt mondom, nézzen ki jól a nő, akkor úgy értem, a saját szinteden. Azaz, ha azt mondod nekem, hogy a nőd nem top kategória, akkor köszönöm az őszinteséged, de ez annyit jelent, hogy te magad sem vagy az.

VAGY! Vagy pedig nem szerelemből választottál. Mielőtt félreértések lesznek itt. Az emberek, párok bő 90%-a nem szerelemből van együtt. Érdekből, mert jól megvannak, mert van egy kis láng, stb. DE most kifejezetten a szerelemről írok.

Amúgy is fut egy program a hímekben, ami minél több nő megtermékenyítését diktálja. A női ösztön összetettebb, de nem annyira. Végigméri a szóba jöhető férfiakat és amelyik a legtöbb jelét adja annak, hogy alfahím, azt fogja választani. Az alfa jelei ugyanazok az állatvilágban is, mint nálunk. A vezérhím birtokolja a területet, azaz neki van "pénze", magabiztos, erős. Ezek kicsit kifordítva de az emberre is jellemzőek. A kisugárzás, a magabiztosság okozta viselkedés az, amire a női ösztönök reagálnak.Valamint az egészség jegyei, hogy biztosan egészséges utódot tudj nemzeni. Vannak persze extra adalékok és "hibás működésű egyének", de minden részletre kitérni nem akarok.

Biztos tapasztaltátok sokan, hogy a nő elmondja, mit akar, és nem sokkal később az ellenkezőjét teszi. Vagy elmondja, milyen férfit szeretne, de annak az ellentétével dug. Ennek a magyarázata egyszerű. A nőknél két szint van, a tudatos és a tudatalatti, amely a párválasztásban szerepet játszik. Csakhogy, ők maguk sem ismerik magukat igazán. Azt hiszi, tudja milyen férfit akar: kedves, humoros, megértő, stb... De erre a típusra nem fog beindulni az ösztöne. Az ösztöne a tökös, magabiztos, vezérhím (vagy vezérhímszerűséget) keresi. A sors iróniája, hogy épp a bűnözők, a szépfiúk és a gazdagok azok, akik rendelkeznek extrém magabiztossággal. A gazdag azért, mert pénze van és ennek tudatában magabiztos, a bűnöző értelemszerűen azért, mert a bűn útján járni nagyobb tökösséget igényel az átlagnál, míg a szépfiú azért, mert tudja, hogy minden nő a lába előtt hever. Nincs abban semmi véletlen, hogy épp ez a három típus (vagy ezek kombinációja) a legnépszerűbb a nőknél. A pénzes kategória lehet amúgy a híres, vagy hatalommal bíró egyed szinonimája is ebben az értelemben, Tudom klisé, de a valóságon alapulnak. 

Időnként, mikor egy nő "furcsán" viselkedik, nem tudja, mit akar, hullámzanak az érzelmei percről percre, annak az az oka, hogy a két szint, a tudatos és a tudatalatti "viaskodik" egymással. Az utcai szlengben ilyenkor azt mondják a férfiak, hogy ennek a nőnek egy jó baszás hiányzik. Nos... nem is tévednek nagyot. Ilyen esetekben, az ösztön jelzi, hogy régóta nem volt szex, szaporodni kéne (nem tudja, hogy nem fog hála a modern védekezési metódusoknak), és egyre hangosabban kiabál. A tudatos szint viszont próbálja ezt elnyomni, hisz "én nem olyan nő vagyok", próbálja megőrizni a méltóságát és nem rámászni az első helyes pasira és dugni vele a mosdóban. Ez a harc okozza azt az időszakot, mikor a nő maga sem tudja mi történik vele. Valóban egy baszás kell... azaz le kell csillapítani az ösztönt, meg kell adni neki, amit akar. Dugni egyet valakivel, aztán az ösztön elkussol és a tudatos szint visszakapja a teljes kontrollt. Egy időre.

Bizonyos csajozási módszerek amúgy erre épülnek, hogy megtéveszd a nő ösztönét. Ismerik a női párválasztás működését és tudják, hogy nem a nő tudatára kell hatni, hanem a tudatalattijára. Olyan jeleket kell adni, ami megtéveszti az nő ösztönét és azt hiszi, egy alfahímmel van dolga. Ez a megtévesztés nem csak a külső jelekre vonatkozik, hanem természetesen a metakommunikációra is. A nők erre nagyon érzékenyek és nehéz őket átverni, de egy igazi profi tudja imitálni egy alfahím testbeszédét. Addig legalábbis, míg megdönti a nőt.

Soha ne udvarolj a nő tudatának, az ösztönét kell beindítanod. Ha sikerül, az majd szépen elnyomja a tudatot hormonokkal és pillanatok alatt az ágyadba fekszik. Aztán másnap, mikor úgy ébred, hogy teljesen a tudatos szintje irányítja, akkor jön a szégyen, hogy "mit tettem, én nem vagyok ilyen"... :P

Szóval, az ösztön kiválasztja az ELÉRHETŐ legjobbat és utasítást küld az agynak! Ez az a pillanat, amikor az ember rádöbben, hogy vonzónak tartja a másikat. Ez az a pillanat, amit csak úgy emlegetnek, hogy A SZIKRA.

Tehát a szikra és a villámcsapásszerű szerelem nem más, mint az a momentum, mikor a tudatalattid, "elmondja" a tudatodnak, hogy ehhez az egyedhez vonzódj. Nincs benne semmi mitikus vagy fennkölt. Persze itt most rendesen lesarkítottam a dolgokat, mert sok apróság van, de nagy vonalakban stimmel.

Az agy tudja, hogy ki a kiválasztott, és elkezd termelni egy halom hormont. Ezek felelősek a furcsa érzésekért, például a föld felett lebegek érzésért (PEA - az ecstasy kábítószer is hasonló érzést vált ki), valamint a hiányérzetért felelős hormont is (amikor nem láthatod a kedvesed). Később ezek elhalványulnak nagyjából fél év - két év a hatóidejük. Ennek az az oka, hogy a természetben, ha az ösztön választott (jellemzően a hímé, hisz ő megy oda és rakja meg a nőstényt, annak ebbe sok beleszólása nincs), akkor jó esetben a nőstény teherbe esik. Ezért fontos a szerelemhormon, hisz elnyomja a hím "alapprogramját", miszerint dugjon minden szóba jöhető nősténnyel, és a terhes nő mellett tartsa annyi időre, amíg az utód világra nem jön és az anya képes lesz megvédeni az utódot. Ez ugye kilenc hónap, de ez az egész nem ennyire precíz ösztön szinten. Ezért van, hogy legkésőbb két év múlva, a szerelem megszűnik. Aki azt állítja, hogy nem, az vagy hazudik, vagy sérült és nála máshogy működnek a hormonok.

A hormonkoktél hatása elmúlik és az alapprogram mehet tovább. Lehet vadászni más nőkre. Ma már persze kicsit tompábbak ezek a dolgok, a férfi családot alapít és neveli a gyereket, de ez nem azt jelenti, hogy legyőzte az ösztönt, hanem annyit, hogy ellenáll annak. Ami nem nehéz, ha otthon minden rendben van és van rendszeres szex is. Ha viszont gondok vannak, akkor apuci félre fog kúrni, mert az ösztöne hangosabban fog kiabálni.

Női oldalról ugyanez kb így néz ki: A szóba jöhető legalfább hímmel szaporodni. A magabiztosságot, határozottságot kutatja az ösztön. Ez gyakran a jobb anyagi helyzetben lévő hímet jelenti, mert aki stabilabb pénzügyileg, az amúgy is magabiztosabb. De sok mindentől függhet. A potenciát is érzékeli, hogy megvan-e a hímben a lehetőség, hogy vezér legyen. Minél alfább a hím, annál erősebb utódok lehetnek tőle. De itt megint szerepet kap az ösztön. Ugyanis azt diktálja, hogy a nagyobb túlélés érdekében, ne ugyanattól hímtől szaporodjon. A második, harmadik utód lehetőleg mástól legyen. Fő a változatos génállomány. Sok is a kakukkfióka a családokban, erről készült pár kutatás. Fontos amúgy, hogy a nő jól válasszon hímet, hisz véges számú utódot tud szülni, nem csaponghat, mint a férfi.

Mikor elmúlik a nagy kötődés, elalszanak a hormonok és már csak a család és megszokás tartja össze a párt, olyankor ismét működésbe léphetnek az ösztönök a nőkben. Az aktuális hím beteljesítette feladatát, megvan az utód. Ha felbukkan egy, a mostaninál alfább hím, akkor ismét beindul a körforgás, a tudatalatti jelet küld az agynak, az hormonokat kezd termelni (persze már nem olyan erősen, mint első alkalommal), és beindul a "megláttam és beleszerettem, pedig férjem van" szekvencia. :) Ez csak annyit jelent, hogy az ösztön újabb utódot diktál, de a nagyobb túlélés érdekében, immáron egy másik hímtől.

A szerelem amúgy három "típusra" osztható, romantikus, szexuális, érzelmi. Optimális esetben egyszerre vannak jelen, de külön is felléphetnek attól függően, milyen hormonokat termel a hipotalamusz. Azt viszont nem ár tudni, hogy az agy hormontermelése más idősebb korban és más fiatalabb korban. A szerelem érzete 14-15 évesen sokkal erősebb, mint 24-25 évesen. Itt el is érkeztünk ahhoz a részhez, mikor közlöm, hogy harminc felett már jó eséllyel nem leszel szerelmes. Addigra már nem marad annyi kraft a hipotalamuszban, hogy ugyanazt produkálja, mint mikor szerelmes voltál 16 évesen. Ne keverjük ide a fellángolást és a hasonló "érzéseket", amiket rendszerint kevernek a szerelemmel.

Az a nő, vagy férfi, aki 35-40 évesen is a nagy szerelmet várja, az várhatja. Kilengések vannak, lehet példa mindenre, de a szabályt nem fogja cáfolni. Csak kivétel lesz belőle. Abban reménykedni, hogy te leszel majd a kivétel és szerelmes leszel 35 évesen....nos.... sok szerencsét hozzá. :)

Érthető már, hogy miért elbaszott ez az egész? Újra akarsz élni valamit (vagy van, akinek kimaradt és megélni szeretné), ami rég elmúlt. Mint valami elcseszett nosztalgia, ennyi erővel várhatnál arra is, hogy visszatérjenek a kilencvenes évek. :)

Sokan lenézik az ösztönöket és legyintenek, hogy ők nem aszerint választanak. Ők ennél értelmesebb emberek és más szempontok szerint választanak. Van egy rossz hírem, ha nem a fenti ösztönök szerint zajlik a párválasztásod, akkor nem igazi szerelmet fogsz tapasztalni. Azt csak az ösztönök tudják beindítani. Ez már tudatos választás, ami egy másik témakör.  Egyesek ezt emberinek, felnőttesnek nevezik. De ez nem az az érzés lesz, amiről a romantikus filmek és könyvek szólnak. Ez már valamilyen szinten érdek lesz. "Egész jó csaj, ebben a korban nála jobbat úgysem kapok, kedves is meg minden, alapítsunk családot". Míg a nő esetén: " van rendszeres jövedelme, ennél jobb egzisztenciával rendelkezőt úgysem kapok már ebben a korban, hát legyen.." . Vagy "sok a közös bennünk, ugyanazt a zenét szeretjük, közös a kedvenc írónk, ugyanazt a hadront ütköztetjük" :D Ez mind szép és kompromisszumos, de ebből sosem lesz az a szerelem, amire mindenki vágyik. Ez olyan, mint két cég fúziója.

Felmerül a kérdés, melyik a jobb? Kell-e egyáltalán szerelem? A nők ezeket már meg is válaszolták, csak talán nem is tudnak róla. Fiatalabb korban egyértelműen az ösztönökön van a hangsúly, hisz a nagy szerelmet keresik. Aztán, mikor a biológiai óra ketyegni kezd, azaz másfajta hormonok jelzik, hogy mindenképp szaporodni kell különben kifut az időből, akkor váltás történik. Eddigre, a hipotalamusz már úgysem tud annyi hormont termelni, hogy befolyása legyen a tudatos szintre, azaz nem esik már többé szerelembe, nem lesz szikra. Ilyenkor a tudatos szint nyugodtan kereshet partnert egyéb szempontok alapján (férfi egzisztenciája, kocsija, jövőbeni lehetőségei, stb.). Magyarul, nem, nem kell a szerelem.

Melyik a jobb? Egyik sem és mindkettő. Lehet stabil, boldog (boldog = kiegyensúlyozott, elégedett) kapcsolatod akkor is, ha nincs szerelem, de van közös érdeklődés. Illetve, maga a szerelem sem garancia a sikeres párkapcsolatra, de akkor legalább a kémia megvan. Rendezzük pontokba, előnyök - hátrányok.

Ösztönszintű választás előnye: az igazi szerelem érzete, tiszta hormonbomba. Ez az érzés utánozhatatlan (hazudok, az ecstasy kábítószer hasonlót vált ki, de nem buzdítok senkit erre).

Ösztönszintű választás hátránya: El fog múlni, ez csak ideig-óráig működik. Ha elmúlik, eléggé fájni fog. Mint a drogmegvonás. Óriási hátránya még, hogy ahogy fentebb említettem, ez csak fiatalabb korban van jelen, később akarhatod te ezt, hiába... További hátrány, hogy simán kiszerethetsz az aktuális partneredből és belezúghatsz egy másikba.

Tudatos választás előnye: Nagyobb eséllyel választasz jól, hosszabb távra.

Tudatos választás hátránya: A mesterséges érzés. Hogy az egész kapcsolatod egy nagy kompromisszum, ami arra épül, hogy x mennyiségű dolog közös bennetek. Könnyen eshetünk gold digger csapdájába, aki csak azt nézi milyen háza, kocsija van a férfinek, hogy oda pottyantson gyereket.

Most úgy csinálok, mintha lenne választásunk. Mindjárt el is döntöm, hogy legközelebb ösztönszinten zúgok bele valakibe. :) Természetesen nem erről van szó, fiatalabb korban az ösztön erősebb lesz, míg később a tudatos választás kerül előtérbe. 

A tanulság, hogy nincs semmi fennkölt, semmi spirituális a szikra, szerelem témakörében. Minden levezethető nyers, ösztöni szintre. 

Gondoltam, idebiggyesztek egy halom linket, amelyek források a fentiekhez, de felesleges. Elég, ha google-ben rákeresel mondjuk a PEA hormonra és abból eljutsz mindenhová, ami fontos (persze főként a tudományos cikkekre kéne koncentrálni). De érdemes lehet a férfihangon is olvasgatni, sok dolog a fejemben, akkor vált egésszé, mikor elolvastam az ottani a cikkeket. Azok nélkül, ez a mostani poszt sem születhetett volna meg ilyen formában.

Első körben ennyi, majd máskor folytatom.