"Egy férfi legyen férfi". "Nekem egy igazi férfi kell."
Hányszor hallani ezeket vagy ehhez hasonló mondatokat nőktől? A kérdés költői. De eme mondatok mögött általában ugyanaz rejlik. Egy olyan férfi, akire felnézhetnek, aki nyújtani tudja mindazt, amire egy nő vágyik: biztonság, megbízhatóság, stb. De miért kellenek nekik ezen tulajdonságok? A válasz egyszerű. Egy ilyen férfinek szívesen behódolnak.
A mostani téma a behódolás.
Egy ősi ösztön diktálja ezt is, hisz régen, az őskorban, illetve az állatvilágban, mikor az erősebb hím magáévá teszi a nőstényt, az kénytelen behódolni neki. A behódolás a mai napig jelen van a nők életében, de nem hódolnak be akárkinek. Csak olyan férfinek, akire fel tudnak nézni, és akit vezérnek tudnak tekinteni. Ironikus, hogy miközben az egész világ egyenlőségesdi (van ilyen szav?) lázban ég, valójában a nő szeretne alárendelt lenni párkapcsolaton belül, hisz így nincs rajta akkora felelősség.
Egy erős vezetőnek, alfahímnek behódolnak és szinte bármire rávehetők. Ha a vezérnek tekintélye van, akkor bármit megtehet a nővel.
Philip Zimbardo (neki köszönhető a híres stanfordi börtön kísérlet is) rengeteg kísérletet végzett mindenféle témában és volt, amelyikben nagyon érdekes eredményeket ért el. A lenti eseményekről a Lucifer hatás című könyvében tesz említést. Bár a könyv nem koncentrál külön a férfiak és nők viselkedésére, mégis szemet szúrt néhány kísérlet során az eredmények nemek szerinti összegzése.
Egy alkalommal nők és férfiak egy csoportjának áramütéssel kellett büntetnie egy kutyát, ha az nem hajtotta végre a neki kiadott utasítást. Persze valójában nem kínozták az ebeket, de ebbe most nem megyek bele. A lényeg, hogy a férfiaknak nagyjából a fele leállt az áramütéssel történő büntetéssel, míg a nők 100%-a végrehajtotta azt (miközben sírtak persze). Mivel egy erős tekintélyű kísérletvezető engedélyt adott rá, a lányok behódolva neki, végrehajtották a "kínzást". Jól látható, hogy a behódolt nő bármit megtesz, amit a vezető kér tőle.
De az igazán vicces az volt, hogy még a kísérlet előtt megkérdezték a férfiakat, hogy mit gondolnak, a nők hány százaléka tudja majd végigcsinálni a kísérletet. A férfiak arra tippeltek, hogy bizony a lányok 0, azaz nulla százaléka fogja végigcsinálni. Vagyis a férfiakban élő hamis kép arról, hogy a nők empatikusak, érzékenyebbek, stb., azt mondatta velük, hogy a lányoknak nem lesz lelkierejük kínozni a kutyát. És mégis...
Ha a lányok nem kaptak volna felhatalmazást, vagy nem egy erős vezéregyéniségtől kapták volna, akkor nem biztos, hogy végrehajtják a kísérletet. Persze a férfiak fele is megcsinálta, de a másik fele legalább gondolkodott.
Egy másik kísérletben pedig az volt a cél, hogy a főorvos telefonon tájékoztatja az ápolónőket, hogy az épp beérkezett betegnek (beépített ember), egy megadott szerből 20 mg-ot kell beadniuk (placebó szer). Miközben minden ápolónő nagyon jól tudja, hogy abból a szerből 5 mg a megszokott, 10 a maximum. Azaz a maximum dózis dupláját kéne beadniuk. Tudni kell, hogy az ápolókra vonatkozik egy olyan szabály, hogy tilos követniük szabálytalan orvosi utasítást. Mint például ezt a 20 mg-os kérést.
Lehet tippelni, mi lett az eredmény. Egy ápolónő kivételével mindegyik beadta volna a kért dózist a betegnek. Mikor megkérdezték őket, akkor bevallották, hogy ugyan elméletben nem lett volna szabad engedelmeskedniük a szabálytalan kérésnek, de féltek, hogy a főorvos (az alfahím abban a közegben) mérges lesz, ezért végrehajtották volna az utasítást.
Természetesen nem arról van szó, hogy csakis a nők ilyenek, mert a férfiak közül is akadna, aki végrehajtaná az utasítás, de nem annyi, mint amennyi nő teszi ezt.
A fenti tesztek során a nők behódoltak, de amire igazán kíváncsi lennék - ám erről nem készült kísérlet - mi lenne, ha a fenti utasításokat nem férfi, hanem nő adná ki a többi nő számára. Akkor is megtörténik a behódolás, mivel az alfa státuszban akkor is van valaki (csak ugye egy nő), vagy olyankor már nem hódolnának be, vagy nem mindannyian?
Zimbardo amúgy ezen kísérletek mentén bizonyítja, hogy maga az ember befolyásolható és aki azt hiszi magáról, hogy ő bizony nem, nos, még ő is. Rendesen levezette még azt is, hogy mi okozhatta, hogy a második világháború során annyi náci követte hitlert. De ez már egy másik téma és nem is idevaló.
Ráadásul az öreget most amúgy is támadják, hogy a stanfordi börtönkísérlete hamis volt. De ez már egy másik téma.
