Két rövidebb randit tettem egy posztba, mert külön-külön nagyon kevesek lettek volna. De elég érdekesek ahhoz, hogy ne hagyjam ki őket a blogból.

Irénnel elég laza beszélgetés zajlott, érződött, hogy nem akar semmi komolyat. Legalábbis úgy tűnt, de mint tudjuk, lehet ez játék is, hogy így szűrje a felhozatalt. 182 cm magas, átlagos testalkat, vállig érő, göndör haj, csinos pofi, 25 az éveinek száma. Ő volt Irén, akinek a fotói is arról tanúskodtak, hogy szeret sütni-főzni. Poénkodtam is, hogy első találkozóra, süssön nekem egy oroszkrém tortát. Ez persze nem történt meg. :) Abban maradtunk, hogy megiszunk nálam egy kávét és kettesben beszélgetünk.

Kimentem elé, hazahoztam és kávéztunk. Közben beszéltünk mindenféléről és nagyon gördülékeny volt minden, bár ez a gördülékenység elmúlt, mikor körbevezettem a lakásban. De azért maradt egy órát, de már akkor, a körbevezetés után jelezte, hogy nem tud sokáig maradni. :D

Jól felmérte a helyzetemet és már jött is a kibúvó. Nem teljesen értem, szép lakásom van és nem egy lyuk. Ízlésesen van berendezve, ráadásul Ő maga két másik emberrel lakik együtt! Se saját lakás, se autó, se semmi. Cukrászként dolgozik, nem is vezető, vagy mestercukrász, plusz azonkívül, hogy csinos a pofija (csinos, nem gyönyörű), nincs semmi, ami miatt ennyire magasra kéne tartania a saját értékét. Úgy értem, mit remél? :P

Ha eddig voltak olyan pasijai, akik megadták, amit elvárt, akkor joggal hihetné, hogy neki ennyi meg annyi jár. De szingli, azaz azok a pasik dobták, magyarul, hosszabb távra nem ért Ő annyit. Mindenesetre én csak mosolyogtam, és elbeszélgettem vele bármiről. Azért a végén biztos, ami biztos bepróbálkoztam egy csókkal, amit fokozatosan építettem fel: egyre közelebb ültem mellé, kar a vállán, érintések, simogatás, de a csóknál elfordította az arcát. Mondtam is, hogy akkor ennyi volt, mire Ő kérdően nézett, és mondta, hogy „dehogyis”, „csak ez túl gyors”, blablabla. A szokásos szöveg, de mind tudjuk, hogy ez egyértelmű. Ha a tudatalattija, a szexuális ösztöne vonzónak tartott volna, akkor lett volna csók, elhatározás ide vagy oda.

Kikísértem, és mikor elváltunk még annyit mondtam „majd hívlak”. :)

Joséphanne-ra Badoon írtam rá, már a bemutatkozó szövegében angolul írt és jelezte, hogy nem beszél magyarul. Barna szemek, fekete haj (olyan rasztaszerű). Kreol bőre volt, látszódott rajta, hogy afrikai felmenők is szerepet játszottak a genetikájában. :P Nagyon vonzó megjelenés, és erotikus tekintet.

Nem sokat beszélgettünk, de elég hamar megbeszéltük, hogy milyen érdekes lenne pizzát sütni úgy, hogy meglocsoljuk whiskey-vel. Ez csak úgy jött, hülyéskedtünk pár mondatban és ez jött ki belőle. Meg is beszéltük, hogy ezt kipróbáljuk. Írta, hogy most utazgat, de jelentkezni fog, ha ráér.

Nem is tartottam vele addig a kapcsolatot, mert lerázószövegnek gondoltam. Aztán péntek este hétkor jön egy üzenet tőle, hogy aznap este ráér. Lett volna más programom, de sztornóztam, mégiscsak egy francia lányról van szó. :P

Nyugatinál találkoztunk, majd séta hozzám. Gyorsan beszélt és sokkal jobban, mint én angolul, de nem volt gondunk. Suliba jár, 24 éves, mellette pedig egy külföldi online oldalnak dolgozik (mondta a nevét, de nem értettem), elviszik minden nagyobb fesztiválra és koncertre és azokról ír kritikát. Érdekes foglalkozás. :) A kötelező lakásbemutató után, egy pohár whiskeyvel a kezünkben elkészítettük a pizzát, amit elkészülte után meglocsoltunk whiskeyvel a poén kedvéért. Közben sokat beszélgettünk munkáról, tervekről, utazásokról, mintha csak egy magyar lánnyal találkoztam volna.

A kaja finom volt, mi pedig már túl voltunk sok-sok hangos nevetésen és pár pohár italon, mikor azt mondta, kezd álmosodni. Este 11 körül járt az idő addigra, és azon a héten alig aludt. Mondtam, hogy van egy ötletem, mivel tudom ébren tartani és megcsókoltam. Ő pedig visszacsókolt. Minden szépen halad előre, ahogy kell, már nem volt rajtam csak a boxer, rajta pedig a bugyi és fehérnemű, mikor kicsit zavarodottan közölte, hogy mégsem jó ötlet ez, Ő nem szokott ilyesmit csinálni. Gondoltam, csak kéreti magát, finoman folytattam az előjátékot, ami ment is, benne volt, de mikor megint próbáltam volna továbblépni, kihátrált és nem győzött szabadkozni.

Mondtam, hogy oké, semmi baj. Felöltöztünk és kikísértem. Nem győzött bocsánatot kérni és szabadkozni, de konkrét magyarázatot nem kaptam. Egy darabon kísértem csak el, aztán elváltak útjaink. Másnap még írt és megint bocsánatot kért.

Nem reagáltam.

Utólag elemezve immár rutinosabban, ha már fehérneműre vetkőztettem, akkor mehetett volna minden, csak határozottabbnak kellett volna lennem és dominálnom. Most már persze tisztábban látom a helyzetet. :)