Lassan már ég a pofám. Hányszor, de hányszor megírtam, hogy házi nyúlra nem érdemes lőni. Hogy nem bölcs dolog kollégával kikezdeni. Erre a blog tele van ilyen esetekkel, és itt van még egy. :P
Párszor már összefutottam vele egyik-másik céges rendezvényen, még pár szót is váltottunk évekkel ezelőtt. De csak halványan emlékeztem rá. Igéző zöld szemek, világos barna haj, de hiába a csini pofi, számomra túlsúlyos volt. Nem is került a látóterembe, úgy két évvel ezelőttig. Akkor ismét összefutottunk hála megint egy munkahelyi összejövetelnek és meglepődve láttam, hogy lefogyott. Szép alak, még mindig csinos pofi (26 éves), nem mondom, azért volt még rajta 5-6 kg plusz, és a fenekén még faragnia kell, de simán jó csaj lett belőle.
Azonban nem akartam megint egy céges kavart, így nem foglalkoztam vele. Időnként eszembe jutott a csaj, de mindig elhessegettem a gondolatot. Aztán egyik nap (nem találkoztunk hónapok óta), a semmiből bejelölt ismerősnek. Visszaigazoltam. De nem léptem, holott lehetett volna, ha már ő jelölt be. De tartottam magam, hogy nem fogok megint céges viszonyba belemenni. Időnként persze megint eszembe jutott, motoszkált a fejemben az az igéző zöld szeme, ahogy belenéz a szemembe, miközben jól leszop. :P Aztán pár héttel később, az univerzum azt mondta, most megkeveri a szart az életemben. Vanda rám írt.
Valami butasággal keresett meg, céges probléma, de érződött, hogy kamu. :) Belementem a csevegésbe és könnyedén gördültünk előre a céges témától a személyes kérdésekig, majd alig egy nap alatt, át is invitáltam magamhoz borozgatni. Meglepő módon, azonnal rábólintott, semmi „üljünk be valahova előbb” kifogás. Persze érthető, nem voltunk teljesen vadidegenek, párszor összefutottunk már. DE vajon ennyi idő után, miért épp most jelölt be, miért írt rám? Miért most?
Amúgy kedves, vidám csaj, mer visszaszólni, elég okos, megvolt mindenről a véleménye és a tervei. Egy éve szingli és szeret egyedül élni. Egyelőre. Érdekli a pszichológia és nemsokára kezdi a következő diplomájára való készülést.
Eljött az este, kimentem elé és együtt jöttünk a lakásomig. Végig vidám volt a hangulat, látszott rajta, hogy nagyon örül nekem. :P Fura.. Hozott bort is, mert üres kézzel nem szeret vendégségbe menni (ezt a legtöbb nő eljátssza). A hozott bort nyitottuk fel és kortyoltuk el, miközben megmutattam a lakásom és megbeszéltük, hogy Müller Péter miért is limonádé filozófiát folytat és miért veszélyes az Oravecz Nóra féle önsimogatás. Van mindenféle könyvem, sok mindent olvasok, olyat is, ami nem olyan nagyon érdekel, de tudom, hogy pop kulturális jelentősége van ilyen-olyan okokból, így nem árt ismerni a dolgot. Jó ha az ember sokfélét olvasgat, mert több témakörben tud megszólalni, így nem futok bele olyan beszélgetésbe (vagy nem gyakran), amibe ne tudnék bekapcsolódni.
Közben fogyott bor, oldódott a hangulat, bár már a kezdet kezdetén az volt. Olyannyira, hogy már pár perc után folyamatos testkontaktot épített ki. Ő…. nem pedig én…Hozzámért, eleinte csak a karomnál, de sokszor, majd alig egy óra után már a combomhoz is. Ő szedett fel engem. :D Magamhoz húztam és megcsókoltam, ami azonnal vad csókcsatába torkollott. Ekkor leállítottam és beszélgettünk tovább (ha már ő szed fel engem, legalább kéretem magam, nehogy azt higgye, ribi vagyok). :)
Ez így ment egy ideig, csókok, duma, majd egyre több előjáték, tapizás, lassan lekerültek a ruhadarabok, aztán kőkemény dugás az ágyban. Három kört nyomtunk le, úgy másfél órán át tartott, kisebb pihenőkkel. Rendesen leizzadtunk. Közben persze ment a tesztelgetés részéről, már az előjáték során. Olyan kérdések, hogy „minden kolléganődet áthívod borozni”? Amire érdemes valami humoros, odabökőset mondani.
Szex után, feküdtünk és szóba került, hogy miért épp most? Miért vette fel velem a kapcsolatot épp most? Burkolta a választ, de a lényeg átjött. Hallotta „híremet” kolleganőktől, neki pedig épp erre volt szüksége. Ennél persze sokkal finomabban adta tudtomra. :D
Így már értettem, egy éve szingli, kellett volna egy kan, de biztos nem az a könnyen ismerkedős fajta, olyan kellett, aki nem közeli ismerős, de biztosan alkalmas a feladatra. Ekkor hall rólam és voilá…
Másnap megdumáltuk, hogy még találkozgatunk, de ő közben keresni szeretne normális partnert (ez így hangzott el, picit rosszul esett azért). Tipikus szexkapcsolat lett belőle.
Három-négy hónapig tartott, kéthetente 1-2 alkalommal futottunk össze. Közben mesélt a randikról, amikre igent mondott és hogy miért is nem fog működni az adott pasival. Aztán az utolsó szeánszunkon kibökte, hogy Ő velem szeretné komolyabbra venni a dolgot. Várható volt. Finoman jeleztem neki, hogy ez velem nem fog menni. Úgy tett, mint aki lazán fogadja a dolgot, azt mondta, hogy akkor folytassuk így, ahogy eddig is. De azóta egyszer sem ért rá, hogy átjöjjön. :)
Pár hónappal később a facebook státusza átváltott "kapcsolatban-ra".
Az utolsó 100 komment: