A kérdés költői. Gyakran vannak félresikerült randik, ami nem olyan meglepő, hisz a nagy számok törvénye.. Sokszor ott ülök a csajjal, tudom, hogy nem lesz semmi, mert nem jön be nekem, és mesél valami randizós történetet. És gyakran van az, hogy a lakótársnőjéről, vagy a barátnőjéről mesél, hogy azok megint hazavittek egy srácot randiról. Meg hogy a barátnő milyen lazán kezeli a pasikat és megy elsőre szobára. ÉS ez a barátnő, vagy lakótársnő mindig jobban néz ki, mint amelyikkel épp randizom. Olyankor szokott üvölteni a hang a fejemben, hogy miért nem a barátnővel randizom? Miért fogom ki ilyen gyakran a félénk, sokat kéretős csajokat? :P

Azt tudjuk, hogy olyan nővel nem kell találkozni, akinek csak a profilképét láttad. Ha nincs róla egész alakos kép, vagy csak nem tudod biztosan, hogy vékony-e, akkor elárulom, hogy biztosan kövér. Nincs kövér fóbiám annak ellenére, hogy pár posztom már foglalkozott a témával. Azzal van bajom, hogy néha nem lehet előre tudni, hogy kövér-e és ha az, akkor átverve érzem magam. Bezzeg a csajok simán rákérdezhetnek a magasságomra, és nem találkoznak, ha nem érem el a megfelelő magasságot, de ha én rá merek kérdezni az alakjára, akkor tapló vagyok. Ez ám a méretes kettős mérce.

Angélának normális képei voltak fent tinderen, aranyos arc, átlagos testalkat és szerette a fekete humort. Szimpatikus volt, hogy ment az adok-kapok írásban. Azzal keltettem fel a figyelmét, hogy megkérdeztem tőle, hogy a bordó, vagy a sötétlila nyakkendő legyen rajtam, mikor randizunk. Persze csak poénnak szántam ezt a nyitást, de itt működött. Amúgy elég gyenge nyitás, ezzel kísérleteztem akkoriban. Nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. :)

Beszélgettünk, majd áttértünk telefonra és lebeszéltünk egy találkozót. Amit le kellett mondanom munka miatt. Megbeszéltünk egy másik annak a hétnek a végére, amit ő mondott le. Végül csak összejött a harmadik időpont. De közben napi kb 3-4 mondatot váltottunk. Nem akartam sokat csevegni online, elveszik a rejtély faktor. Persze valamicskét kell beszélni nap, mint nap, különben másnak fog prioritást adni.

Megbeszéltük, hogy nálam borozunk, be is készítettem mindent. Kimentem elé majd mikor megláttam, rögtön új tervet agyaltam ki. Mint a GPS: „újratervezés”. :P

Tök nem hasonlított a képeire. Illetve, nagy vonalakban hasonlított. A képek szerintem olyan 3-4 évvel ezelőttiek voltak és azóta rendesen elhízott. Nem akartam bunkó lenni, jó képet vágtam hozzá és beültünk meginni valamit az első beülős helyre, ami jött. Mondtam, hogy a nálam borozás természetesen csak vicc, első alkalommal csak nem viszek haza valakit, én nem olyan vagyok. :P

Beszélgettem vele azért egy fél órát, és közben Ő is előadta, hogy barátnője a sportos csajszi (még képet is mutatott), milyen ledér és viszi fel a pasikat. Faszért nem vele találkoztam :D

Amúgy Angéla HR vezető egy KFt.-nél, elég műveltnek tűnt, de rohadtul nem tudtam foglalkozni azzal, amiket mondott, mert végig két dolog járt a fejemben. Az egyik, hogy rá kéne kérdeznem, miért bassza át a férfiakat azzal, hogy évekkel ezelőtti képeket használ, a másik pedig, hogyan tudnám rávenni, hogy inkább a ledér barátnővel hozzon össze. :D

Amúgy gyanúsan sok ilyen sztori van, hogy a csaj ecseteli, hogy a barátnője így meg úgy. Szerintem ezek egy része csak mese. Ennek annyi a célja, hogy ő olyan nőnek tűnjön, aki más, akinek van tartása, és aki nem egy ribanc, mint a barátnő. Magyarul a saját értékét próbálja emelni azzal, hogy a barátnőt ribinek állítja be. De ez csak elmélet.

Fél óra múltán inkább sétát javasoltam, majd lementünk a metróig és elválltak útjaink. Meglepődött, hogy a metróhoz akarom vinni (azzal jött), még folytatta volna sétát. Elütöttem a dolgot azzal, hogy elsőre sosem húzom hosszan a találkozót, hisz ez csak pofavizit. Puszival elváltunk.

Aki azt gondolta, hogy még kerestem őt ezek után, az keressen másik blogot. :D