Múlt héten volt négy éves a blog, de elfeledkeztem a szülinapról, így nem is készültem különleges poszttal. :(
Sorry. A mai alanyunk:
Egy ismerkedős oldalon írtam rá, hogy miért épp azt a fajta sört issza, amit két képen is láttam. A sör jó téma beszélgetéshez, amennyiben a kiszemelt nő nem bor rajongó, hanem sörpárti. Hosszan lehet róla beszélni, majd a csevegést egy sör meghívással zárni. Ez nagyjából itt is így zajlott.
Azonban Ildi a találkozó előtti napon beteget jelentett. Gondoltam, a szokásos menekülés és idő szerzés, ezért nem is idegeskedtem, a válaszom ennyi volt: ok.
Már írtam erről a szavacskáról, hogy milyen ereje is van. Ildi érezte, hogy ezzel lezártnak tekintem az ismerkedést, ezért Ő állt elő azzal, hogy beszéljünk telefonon. Megadta a számát. Ez jó jel, mert arra enged következtetni, hogy a betegség sztori nem kitaláció, hanem tény. Felhívtam, de persze nem rögtön azután, hogy megadta a számát, hanem majdnem egy napra rá.
Meglepődött, de örült nekem. A hangján hallani lehetett, hogy valóban megfázott és köhögött is. Ennek fényében ismét hoztam a laza, humoros srácot és elég sokszor megnevetettem telefonon keresztül. Tetszett neki a hangom, a magabiztosságom, ami azokból a témákból sugárzott, amelyekről beszélgettünk. Majdnem egy órán át beszéltünk. Egyedül él, karrierista, egy éve van egyedül. A beszélgetést a csúcson fejeztem be, amikor a téma is olyan volt, és rajta is éreztem, hogy egyre kíváncsibb rám. Ekkor hivatkozva, hogy dolgom van, letettem. Érdemes mindig neked véget vetni a csevejnek, nem hagyni leülni addig, amikor már egyre több a néma csend a mondatok közt.
Jól csináltam a horgászást, mert Ildit már jobban érdekeltem, mint ő engem. Másnap Ő hívott fel (egész nap nem jelentkeztem írásban). Volt dokinál, szedi a gyógyszereket, hétvégére előjegyeztünk egy találkozót. Kedd volt aznap, és onnantól kezdve a hétvégéig minden este beszéltünk telefonon. Egyik nap én hívtam, másik nap ő hívott. Igyekeztem mindig a csúcson véget vetni a társalgásnak és nem hagytam, hogy ezek a beszélgetések hosszabbak legyenek 10-15 percnél. Nem lehettem benne biztos, hogy én horgászom, vagy Ő. Ha ugyanis arra játszik, hogy a találkozó előtt minél több információhoz jusson rólam, akkor csak vesztegetem az időmet. Mégpedig azért, mert Ő egyre többet fog megtudni rólam, mialatt ami engem igazán érdekel, hogy személyesen is vonzónak találom-e, nem derül ki.
A beszélgetések során kiderült pár apróság, nem szeret főzni, előttem egy fekete sráccal járt, olyan férfit keres, akinek van karrierje, magasabb nála (173 volt), és sportos. Ez utóbbi azért érdekes, mert Ő maga rendelkezett némi felesleggel. Nem volt teltkarcsú, de nem is vékony vagy sportos. Amolyan átlagosnak mondható, bár arcra nagyon szép volt. Mivel jól álltam nála, és jobban érdeklődött irántam, mint én Ő iránta, ezért némi unszolással, sikerült rávennem, hogy kaphassak pár lenge képet. Kaptam is nagy nehezen. Szép mellek, formásak, nagyok, kis pocak, de nem vészes, összességében rendben volt. Közben egy érdekes témát is feszegetni kezdtünk, mégpedig a szexet.
Aki olvassa a blogot, az tudja, hogy én gyakran kétértelmű beszélgetést folytatok a nőkkel, és ha vevő rá, akkor finoman átmegyünk erotikus vonalra viszonylag gyorsan. Ildi esetében egyszerűen nem így alakult, nem merült fel addig a téma. Ő hozta fel. Finoman vezette fel, hogy ha egy nő szabadon élvezi a szexet, akkor a férfiak megvetik. Pedig neki fontos a jó szex akkor is, ha nincs kapcsolata. Ez a téma lehet persze egy teszt is egyben, érdemes nem belelovalni magunkat. Kicsit hidegen reagáltam rá, hogy mindenki azt csinál, amit akar, hisz mindenki szabad. Önmagunknak tartozunk csak elszámolással és aki ok nélkül vet meg másokat, azokat egyszerűen el kell kerülni. Kicsit rideg, kicsit kimért voltam a témát illetően. Régóta akartam kísérletezni azzal a technikával, hogy kerülöm ezt a témát és meglátom, hogy a lányok mit reagálnak erre. Egy férfi, aki jó választásnak tűnik, mégis kerüli azt a témát, amit minden más férfi feszeget. Ez alól talán csak az a pár lenge kép volt kivétel, amit eleinte kértem, de nem reagáltam rá bókokkal, csak véleményeztem a rajta lévő melltartót és bugyit.
Szóval minél inkább tartottam a távolságot a szex témakörében, Ildi annál jobban ráizgult. Lezártam azzal, hogy majd személyesen. A találkozó előtti utolsó beszélgetésünkön még az jött szóba, hogy részéről, akár első randi végén is lehet valami, ha olyan a helyzet. Mézesmadzag hatás?
De érdekes mód, már a találkozót is megvariálta, mert hozzám közel kellett volna összefutnunk, de eltévedt. :P Aha…. Ki kellett mennem érte, nem volt messze tőlem, pár utcányit tévedt csak el, és minő véletlen pont kiszemelt ott egy kávézót, ahova mindenáron be akart ülni. Egyértelmű, amit mondott, hogy akár első randi végén is lehet valami, kamu volt.
Mindegy, szóval ott voltunk élőben, személyesen. Olyan volt, mint a képein és a beszélgetés is úgy folytatódott, ahogy abbamaradt telefonon. Három órán át beszélgettünk, sétáltunk, ültünk kávézóban, padon, parkban. Sok mindenben egyeztünk és megint előkerült a szex témaköre. Gondoltam egy merészet, és ha már Ő játszott velem a mézesmadzag technikával, én is játszottam vele. Tovább akartam tesztelni a távolságtartó technikát, így nem merültem bele a szexbe. Annyit mondtam, hogy van étvágyam és vadul szeretem. Ezzel szerintem beletrafáltam nála, mert felcsillant a szeme. Le is kaptam egy váratlan pillanatban. Mármint megcsókoltam, határozottan magamhoz rántottam és lesmároltam. De pár másodperc után, mikor igazán belemelegedtek volna a nyelveink, hirtelen véget vetettem neki. Aztán beszéltem tovább, mintha semmi nem történt volna. Aztán a találkozó végén megint megismételtem, majd megint megszakítottam. Látszott rajta, hogy be van gerjedve, de nem akart jönni velem, pedig finom célzásokat tettem erre vonatkozóan. Aztán egy idő után elköszöntünk egymástól.
Gondoltam, hogy akkor a második randi lesz a döntő. Többször ecsetelte, hogy mennyire szereti a szexet, eléggé bejöttem neki (tali után pár órával már írt is nekem), szóval ha a második talin sem lesz szex, akkor kamu a csaj.
A második randit könnyen leszerveztük hozzám egy pénteki napra. Amit csodák csodájára lemondott, de javasolta a vasárnapot. Amit szintén lemondott. Én ekkor szó nélkül töröltem őt. Eltelt egy hét mikor sűrű bocsánatkérések közepette rám írt (csak töröltem, nem tiltottam). Kaptam egy hosszú magyarázkodást, hogy milyen helyzetben van érzelmileg, amiről még nem beszélt és, hogy idő kellett, hogy átgondolja a dolgokat. Ez fullra kamu, gondolom lepattant a jobb pasiról és hirtelen én lettem a jobb választás, de én nem akartam már a kisujjam se mozdítani, hacsak nem villant valamit. Megbeszéltünk egy újabb találkozót (szűkszavúan írtam), de mikor konkretizálni kezdtük megint azzal jött, hogy neki ennél több idő kéne talán. Én ekkor tiltottam a picsába.
Már sokszor megírtam, hogy ha egy nő már az elején nyíltan felhozza a szexet, mint témát, akkor az sántít. Ami túl szép, hogy igaz legyen, az sosem igaz. Itt ez megint beigazolódott, még szerencse, hogy takarékon üzemeltem az ismerkedés során és nem éltem bele magam. Nem tudom a valódi indokokat, hogy mi járt a fejében, mi igaz abból, amit elmondott, de már rég nem érdekel.