Valéria tinder találat volt, hosszú szőke haj, zöld szemek, de nem vékony testalkat, hanem amolyan curvy kategória. Fotók alapján épp olyan alakja volt, ami még simán szexi, úgyhogy rá is írtam. A nyitó téma Mezopotámia gazdasága az ókorban volt…ja nem… A sörök. :P A bemutatkozójában említette, hogy szereti a malátalevet, így a kézműves sörökről kezdtem vele beszélgetni.
Gondolom, mindenki ivott már ilyen sört, a csajokat eléggé érdekli a különféle ízű és alapanyagú sörök, szóval ez jó téma. Aztán a sörök után, jött egy kis incselkedős időszak, amit ő szakított meg azzal, hogy mivel is foglalkozom. Száraz téma, de egyértelmű jele annak, hogy a 30 közeli csaj elkezdi felmérni az egzisztenciád. Persze lehetett volna ez sima kíváncsiság is, de akkor megvárta volna, hogy kérdezzem ezt meg először, plusz nem váltott volna ilyen hirtelen témát. De sebaj, megbeszéltük, hogy melyikünk mit dolgozik, majd kiderült, hogy a munkahelyeink alig pár utcányira vannak egymástól (nem az első eset, ilyen ez a belváros).
Mivel már voltak kételyeim a csajjal kapcsolatban (sietve keres valakit, ezért a státuszfelmérés), ezért nem állt szándékomban egy teljes randit rászentelni. Így jött a nagy ötlet, hogy pénteken ebédeljünk együtt. Vannak jó kis éttermek a környéken, amúgy is oda járok kajálni, nem vesztek semmit. Kellemest a hasznossal? :) Kiderült, hogy ismeri is a helyet, két percnyire van neki is, úgyhogy megvolt a randi terv. Volt egy kis kockázata annak, hogy feleslegesen fizetek egy ebédet egy nőnek, de felmértem és azt éreztem, hogy Ő az a típus, aki kifizeti a saját részét. Ez utóbbi fontos, mert ismeretlenül étterembe nem szabad nőt vinni.
Előbb értem oda aznap, ezért bementem és kinéztem az étlapról, mit fogok enni. Közben írt, hogy késik, de ennyi belefér. Meg is érkezett, hatalmas mosoly, azonnal felismert, puszi-puszi. :P Olyan volt mint a képeken, azt leszámítva, hogy magasabb. Jóval. Említettem, hogy curvy kategória, de ilyen méretben már túl nagy volt nekem. Rendeltünk és kellemes fél órát töltöttünk együtt. Úgy értem, semmi komolyabb témát nem feszegettünk, amolyan light-os small talk volt. Szerintem levágta, hogy nekem nem jön be, nem erre számítottam, így ő se nagyon erőltette tovább sem az egzisztenciális felmérést, sem a mélyebb ismerkedős témákat. Annyit megtudtam, hogy egyedül él másfél éve, és külföldről jött vissza. Még nem találja a helyét, de elég jó munkája van, és a fizu miatt megéri neki csinálni, még ha nem is olyan munka ez, amit szívből csinál.
Ebéd végeztével egy saroknyit elkísértem, majd visszamentem dolgozni. Nem kerestem, és ő sem engem.
Viszont, mivel a munkahelyeink közel voltak, időnként összefutottunk az utcán. Valószínűleg régebben is sétáltunk már el egymás mellett, csak ugye nem ismertük egymást. Kb. 2-3 havonta láttuk egymást az utcán sétálva, és eleinte még köszöntünk egymásnak, később már csak egymásra mosolyogtunk.