Az egyik randioldalon ismertem meg Tamarát. Mindössze pár sort váltottunk, már adta is a számát, mivel nála rosszalkodott az oldal, hol betöltött, hol nem. Viberen folytatódott az ismerkedés. Karrierista 30-as csajszi, folyamatosan dolgozik, valami étterme van. Jó karban tartotta magát, mert ha volt kis ideje, akkor edzeni járt. Úgy két hetet kellett várni a találkozóig, mivel ünnepek közeledtek, ő pedig még utazgatott is ide-oda. Két hét alatt nagyon sokat beszélgettünk, bármit írtam, szinte azonnal reagált és megvolt az összhang. Jókat dumáltunk, már olyan szinten, hogy óránként ment az üzenetváltás, fotók küldése, ilyesmi. Normál esetben nem várok két hetet a találkozóig, mert félő, hogy nem lesz belőle semmi. Ha ilyen sokat kell várni, olyankor a nő általában csak beszélgetőpartnert keres, és csak halogatja a randit, majd ha már nem tudja, akkor eltűnik. Itt nem ez történt, úgy tűnt, tényleg nagyon elfoglalt (vagy irdatlan jó hazudozó, de sosem keveredett ellentmondásba magával).

Folytatás:

Már telefonon is beszéltünk, mikor egyik este mondta, hogy épp hazafelé tart, előbb el tudott szabadulni. Mivel nem lakott messze (ez addig nem került szóba, aznap derült ki), felvetettem, hogy átugorjak-e. Kicsit hezitált, de belement. Gyorsan letusoltam, összekaptam magam és indultam is a címre. Ismerem a környéket, jó hely, máskülönben nem megyek este egy vadidegen nőhöz, ki tudja, mi várna rám. :P Lehet, hogy másnap vese nélkül ébredek, vagy amint belépek az ajtón, leütnek.

Odafelé, beugrottam valahova borért, de irdatlan hosszú sor állt és mire oda jutottam tíz óra négy perc volt. Bőven tíz előtt álltam be a sorba, de mire a kasszához értem, elmúlt egész, és nem vehettem alkoholos italt. Ez mekkora parasztság már… Nem tudom, kinek jutott eszébe ez a törvény, vagy rendelet, de hogy nem randizott még soha, az biztos. :P

Úgyhogy bor nélkül mentem a csajhoz. Tök feleslegesen álltam sorba, legalább a kasszás csaj lett volna elnézőbb, de szerintem mérges volt rám. Ő maga nem volt valami szépség, tuti nem dugták meg jó ideje. Látta, hogy gumit és bort is vettem, úgyhogy puszta irigységből kibaszott velem. :P Vagy csak rosszmájú volnék? Persze, csak a munkáját végezte, ha mondjuk ellenőr lettem volna, akkor  fizethetett volna. De akkor is szarul esett. :) A lényeg, hogy nem vittem bort.

Bekopogtam, ajtót nyitott és kijött. Kint beszélgettünk az ajtó előtt mindenféle tök tipikus dologról. Elmeséltem a boros sztorimat. Amúgy ez nem volt más, mint egy teszt. Hülye lett volna beengedni rögtön a lakásába, oké, hogy két hete dumálunk, és sokat tudunk egymásról, de attól még lehetek sorozatgyilkos is. Bár az ilyen vicces felvetéseket el szoktam ütni azzal, hogy béna sorozatgyilkos lennék, a telefonszámaink alapján tuti eljutnának hozzám. :P A lakása előtti diskurzus (más lakók is kint voltak, dohányoztak, beszélgettek) arra volt jó, hogy megpróbálja felmérni, normális vagyok-e, olyan, amilyennek megismert viberen. Vagy, hogy élőben is tetszem-e neki.

Végül beengedett a lakásba. :) A telefonja folyton csengett, fel is vette és üzleti ügyeket intézett (rég elmúlt este tíz), de nem zavart. Hallottam, és tényleg éttermi ügyeket intézett.

Fehérbort vett elő és azt iszogattuk. Én közben kértem egy körbevezetést a lakásban, ez egyrészt jó téma, másrészt igyekeztem mindent alaposan megnézni, hogy nem rejtőzik-e még valaki a lakásban. Nehogy kefélés közben meglepjenek. :P Amúgy is fura a másik oldalon állni, rendszerint én vezetem körbe a nőket a lakásomban, most fordított nap volt. :)

Beszélgetés közben kiderült, hogy nem magyar, de ez nem tűnt fel, se akcentus, se semmi. Mint kiderült orosz származású, de itt nőtt fel. Sajnos a munkája miatt elég stresszes élete van és ezt az egészsége szenvedi meg. Gyakori fejfájás, állandó fáradtság és sok minden egyébre panaszkodott. Próbáltam humorosan elütni a témát, hogy ismerek pár mozgásformát, ami segít levezetni a stresszt. Szerencsére ezekre jól reagált és vette a lapot.

Úgy húsz perc után bementünk a hálóba, ő rávetette magát az ágyra. Egyértelmű jelzés volt. Odafeküdtem mellé, megcsókoltam és belekezdtünk. Pontosan tudta, mi a jó neki. Mondta, hol lassabban, hol gyorsabban, irányított, nem tökölt. Tudta mit akar. :P Nem tartott tovább 30-35 percnél. Utána felajánlottam neki egy masszázst, amire nem mondott nemet (még soha senki). A masszázst érdemes szex előtt csinálni és abból eljutni a dugásig, de ebben az esetben ez fordítva történt. Megkérdezte, hogy ott alszom-e. Akkor még nem vettem a lapot, hogy ez azt jelenti, hogy „ennyire kellettél, akár mehetsz is”. :P Azt hittem, hogy ha ebből rendszeres szexet akarok kihozni, akkor nem léphetek le rögtön. Szóval mondtam, hogy ott alszom. Pedig azt rühellem.

Nem aludtam valami jól, mert utálok idegen helyen aludni, de nem akartam bunkó lenni, hogy szex után lelépek. Szerencsére nagyon korán kelő típus volt, így csak pár órát kellett mobiloznom reggelig. :P Ébredés után lezavartunk még egy kört, de azt már kapkodósra vette, mert sietett egy reggeli meetingre. Öltözés és irány haza (mármint, ami engem illetett).

Pár napig tartottam még vele a kapcsolatot, de az addigi rendszeres üzenetváltásunk megritkult. Ő válaszolt egyre ritkábban pedig én még szerettem volna pár alkalmat, de valahogy nem jött össze. Nem kért többet belőlem. Ilyen is van :P

Update: Mostani, rutinosabb fejjel már egyértelmű, amit akkor nem láttam. Csak kalandot keresett, ráadásul olyat, hogy neki semmi energiájába ne kerüljön. Nem akart időt pazarolni randira, a hosszas viberezés volt a feltérképezés (kitartás, értelem, stb) és áthívott. Neki nem kellett kimozdulnia sem. Pont, ahogy én csinálom manapság :D