Az utóbbi években elterjedt ez a kifejezés, de mint sok minden mást, ezt is rosszul használják. Nem a sznob, top kategóriás, vagy elit nőket kell ez alatt érteni, hisz egyértelmű, hogy ezekhez a kategóriákhoz pénz is kell. Ez a kifejezés inkább azokra a nőkre vonatkozik, akik talán maguk sincsenek tisztában azzal, hogy ők magas költséggel járnak. Ennek minden esetben az az oka, hogy a férfi olyan nőt választ, aki magasabb szinten áll anyagilag nála.

Folytatás:

Egy példával tudom szemléltetni, mire gondolok. Sok évvel ezelőttről - nem az utóbbi vadászgatós évekből, hanem akkorról, mikor még sima párkapcsolatot kerestem fiatalon - származik Gyöngyvér esete. A megismerkedés mikéntje annyira nem is fontos, de röviden: baráti társaság által találkoztunk és egymásba bonyolódtunk. Alig két hete jártunk, mikor éreztem, hogy anyagilag nem bírom tartani a lépést vele. Azonos korcsoport voltunk húszas éveink elején, csak míg én pályakezdő voltam, ő tanult. Én magam kerestem meg a pénzt mindenre, hátszél nélkül, míg neki a szülei megvették az akkor 18 milliós belvárosi lakást (nem Budapesten vagyunk), hogy a lánynak ne kelljen kollégiumba mennie. Nem voltak kőgazdagok, a lakás is amolyan befektetésféle volt, hogy akkor majd ott fog élni a lány, ha meg nem, akkor ki lehet adni. De ez mindegy is.

Persze suli mellett dolgozott, de azért otthonról is kapott segítséget. Mindez persze nem baj, sőt... jó ha valaki így tud nekiindulni az életnek. Gyöngyvér számára természetes volt, hogy hetente 3-4 alkalommal kávézóba megyünk, heti egyszer moziba, és egy-két alkalommal beülünk enni valahová. Plusz, ha egyikünknél vagyunk, akkor rendelünk (néha főzünk), ha jön a nyár, akkor 2-3 fesztiválra menni kell, nyaralni is kéne haverokkal is, de kettesben is. Mindennek fizette a felét, nem arról van szó, hogy nekem kellett alá adnom mindent. Nem. Fizette az ő részét mindenből, de az még így is sok volt.

Szó, ami szó elég sokba került nekem havi szinten ez a barátnő.   

De ő ezt észre sem vette, az ő baráti társasága mind ilyen volt, számukra ezek alap dolgok. Szóval nem hibáztatom vagy ilyesmi. Normál esetben össze sem kellett volna jönnünk, mert az ilyen csajok a 30-as pénzes pasikkal nyomulnak. Ennek pedig a racionális oka, hogy az a kategória engedheti meg magának ezt a nőt. 

A velem egy kategóriába tartozó párok heti egyszer mentek moziba, meg javarészt sétáltak, otthon főztek, ilyesmi. Megoldották okosba úgymond. De ha a pasi rosszul választ, esetemben olyat, aki magasabb anyagi szinten van, az idővel megöli a kapcsolatot. A pasi próbálja mérsékelni a kiadással járó programokat, a nő pedig csak annyit lát ebből, hogy kevesebbet akarom elvinni ide meg oda, azaz nem akarok mutatkozni vele. Gondolja ő. Ez pedig lassan felemészti a kapcsolatot. 

Akkoriban elég éretlen voltam, nem akartam erről beszélni vele, bár tudtam, hogy ha bekomolyodik a dolog, akkor előbb utóbb észreveszi, hogy nem vagyunk egy súlycsoport. Túl büszke voltam, és ahogy az várható volt, a kapcsolat tönkrement. Engem frusztrált, hogy nem tudom tartani a lépést anyagiakban vele, őt pedig az frusztrálta, hogy én frusztrált vagyok.

Azóta már más szemmel látom a dolgokat. Nekünk nem lett volna szabad összekerülnünk, a huszonéves nőket nem véletlenül dughatják a harmincas pasik. Más lenne a helyzet, ha olyan nő lett volna, akinek mindent fizetni kell, vagy valamilyen módon megkövetelte volna a dolgokat, de Gyöngyvér nem ilyen volt. Egyszerűen azok a kiadásai, amik egy önálló huszonéves férfinak sok, neki csak aprópénz. 

Még ha nem is keres sokat suli mellett akkor is, a lakásra nem kell költenie, hisz a szülők megvették, még kap is pénzt otthonról, természetes, hogy az életszínvonala magasabb lesz és idővel természetessé válik. Vagy ha eleve gazdagságba születik bele, az is más. Igazából magamra lehetek/lehettem mérges, mert tudnom kellett volna, hogy csak a saját anyagi szintemen (vagy alatta) keressek barátnőt.

A történet lényege, hogy a magas fenntartású nő nem feltétlen jelent gold diggert, vagy sznobot, vagy akármit, ami negatív. Vannak nők, akik észre sem veszik, hogy egy bizonyos férfiréteg számára ők bizony sokba kerülnek annak ellenére, hogy minden cehhet feleznek.

Tanulság? Következtetés? Semmi, ha tudod milyen egzisztenciális szinten állsz, akkor nálad jobb szinten lévőt nőt maximum pár éjszakára kaphatsz meg, de hosszabb távon nincs esélyed. Hosszabb távra saját szinten, vagy alatta kell választani, hogy felnézhessen rád.

És valahol, így van ez jól. /Most már könnyen beszélek persze, túl vagyok ezen a korszakon/ :)