Gyakran hallani ezt a kifejezést, de hogy pontosan mit jelent, az kissé zavaros. Mindenesetre szerintem olyan nőt, aki nem a divatot követi, hanem saját ízlése van, előkelően modoros, kicsit mintha fent hordaná az orrát. Álla szigorú, haja általában kleopátrás frizurás, olvasott, művelt nő. Vagy felső osztálybeli, vagy annak látattja magát.

Folytatás:

Egy ilyen nővel akadtam össze neten, amiből gyorsan találkozó lett. Nem láttam értelmét hosszan csevegni, mert lassan válaszolt. De a közös húron pendülés megvolt, mert az írókról kezdtünk csevegni. Nála rögtön ezzel nyitottam, mert több képen is könyvekkel a háttérben pózolt, egyből levágtam, hogy szeret olvasni, valamint már ránézésre is műveltnek tűnt. Szóval beszélgettünk az írókról és mivel lassan válaszolgatott (nem szeret pötyögni a telefonján), ezért felbátorodva, rögtön találkozót javasoltam.

Ha egy nő a neten megjegyzi, hogy nem híve az online ismerkedésnek, vagy nem szeret irogatni, akkor azonnal el kell hívni valahová. Ez egyértelmű jel, hogy elhívhatod. Ha nem teszed, máris buktad a nőt. Úgyhogy, most kimaradtak a kötelező körök, úgymint facebook, telefonszám csere.

Nem volt semmi gond, a megadott időben a megadott helyen találkoztunk. Teázni hívtam, mert kiderült, hogy nem kávézik, valamint nem is próbálkoztam lakásra invitálni. Érződött a stílusán is, hogy nem az a tipus. Egy ilyen ajánlattal azonnal feketelistára tettem volna magam nála. Egy általam ismert kávézóba mentünk. Vörös, vállig érő haja volt, és nem kleopátra frizura, de valami ahhoz hasonló. Természetesen elegáns öltözet, ékszerek mindenütt, tűsarkú cipő és valami márkás táska (márkákban béna vagyok, nem emlékszem, milyen volt). Kecses járása volt, és a feje kicsit felfelé állt. Klisés lenne, ha azt mondanám, hogy fent hordta az orrát, de valami olyasmi.

Ő teát kért, én kávét. Könyvekről beszélgettünk, de ő messze olvasottabb volt nálam, pedig évi 10-12 könyvet én is elolvasok (jó, lehetne több is). :P Szimpatikus volt, de végig úgy éreztem, hogy szerepet játszik. Persze miért tette volna? Egy szóval nem említettem, hogyan állok a classy woman kategóriához, és egészen addig ezen nem is gondolkodtam. Szerintem, ő tényleg ilyen volt, de nekem ez nagyon idegen. Olyan érzésem volt, mintha a királyi család egyik tagjával randiznék. :P Ha legalább olyan gazadag lett volna…

De nem volt az. Olyasmi szinten élhetett, mint én, csak megvolt ez a stílusa, ami mindenéről sugárzott. De a mozdulatokat és a gesztikulálásokat nem lehet így megjátszani, hacsak nem hivatásos színész. :P teázás után sétáltunk és búcsúzásképp megöleltük egymást. Úgy éreztem, várja a csókot, de kihagytam. Nem éreztem, hogy menne. Olyan volt, mintha egy teljesen másik világ lenne, egy teljesen másik kategória. Egész randi alatt nem éreztem felszabadultan magam. Pedig randiztam már top kategóriás nővel, akitől a legtöbb pasi megijedne, de azoknál nem számított, mert korrigáltam a hiányosságaimat a szövegemmel, rutinommal, kreativitásommal. De egy igazi classy woman sokkal olvasottabb, műveltebb mint én.  Oké, egy kicsit talán beijedtem (ami nagyon ritka), és olyan kisugárzása volt, amitől valahogy elillant belőlem az önbizalom. Pedig van belőle bőven. De ott, akkor elszállt a java.

Persze egy dugást megért volna, de valahogy nem éreztem helyesnek. Olyan, mintha valaki megtalálná Picasso egyik üres vásznát. Akkor sem festenél rá, már csak tiszteletből sem… Nem tudom, mennyire jó példa ez. :P Talán csak annyira elvette az önbizalmam, hogy attól féltem, hogy megdugni se bírnám. :D Nem tudom, csak azt éreztem, hogy még ha be is jövök neki, inkább nem akarok tőle semmit.

Aztán az is lehet, hogy egy jó dugást hagytam ki, lehet, hogy csak azt akarta. :D Vagy teljesen félreértelmeztem a helyzetet és valójában nem jöttem be neki. Mivel elszállt az önbizalmam, lehet, hogy a helyzetfelismerő készségem is hibádzott. Talán örült is, hogy nem próbálkoztam.

Így jártam, van ilyen.