A cím kicsit izé, de jobb nem jutott eszembe. A mostani poszt apropóját egy esemény/eseménysorozat adta. Bő egy éve haveri viszony van köztem és Szilvi közt. Szilvi eleinte kapcsolatot akart, de leépítettem és haverok vagyunk, néha elmegyünk ide-oda kettesben, néha többen is. Miközben a lány keresi álompasiját, állandóan beszámol és tanácsot kér tőlem pasi ügyekben. Jobban is teszi, hogy nem egy barátnőtől kér tippeket. Én pedig segíteni szoktam neki és majdnem mindig be is jön, amit tanácsolok neki. Meséli, hogy melyik nap, mikor és ki próbálkozik be nála (biztonsági őr a plázában, a közvetlen főnöke a munkahelyén, ex haverja, stb.). Érdekes volt tanúja lenni annak, hogy néha milyen veszélyes helyzetekbe keveredik egy nő. Egy alkalommal egy zaklatót kellett elüldöznöm tőle. Attól is ökölbe szorult a kezem, mikor a felettese hajtott rá (akinek családja volt), és mikor kikosarazta, minden eszközzel próbált bosszút állni rajta (elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett, nyilvános beszólogatás, tévesen elutalt bónuszok, olyan sok munka, amit ember nem viselne el).
Sajnáltam szegényt. Azonban nem tudtam nem észrevenni, hogy sok helyzet kialakulásában jelentős szerepe volt neki is. Amikor a tanácsom ellen cselekedett (rendszerint azzal az indokkal, hogy "tehát olyan jóképű"). Mikor elkezdett dolgozni az új helyen és mesélte, hogy milyen férfias, jóképű srác a főnöke és képeket is mutatott róla (gondolom, valamiféle féltékenységet akart kiváltani belőlem), és már a képeken láttam, hogy ez az a típus, akivel vigyázni kell. Agresszív beállás a fotókon, a tekintete mint egy ősemberé. Az a típus, aki tipikusan egy ostoba kisember, aki nagy hatalmat kapott. Figyelmeztettem Szilvit, de hagyta hogy a srác ráhajtson. Mert hát jóképű ugyebár. Nem tudom, Szilvi mennyire küldött jeleket neki, hisz nem voltam ott, de a következményeket ismerem. Mikor leteremtettem, hogy már az elején mondtam, kerülje a srácot, akkor persze jöttek a kifogások. Nem akarom védeni azt a faszt, mert amit csinál azt büntetni kéne (visszaél a hatalmával és bünteti a nőt, aki kikosarazta). Sokadik tanácsomra sem mondott fel a lány, sőt, mikor pár hét "pihenő" után a srác megint próbálkozott, Szilvi olyanokat írt, hogy talán megváltozott, talán ha dug vele a srác lehiggad. Szilvi diplomás lány, de nem túl okos (mint az már kiderülhetett).
A dolog megoldódott, mert a srácot más nők is felnyomták a HR-ren és kitették. De Szilvi kalandjai folytatódtak. Nem írom le, hogy hány esetben kért tanácsot, de egy év leforgása alatt nagyjából két tucat "kapcsolata" volt. Mindig beszámolt részletesen, mi történt és mindig röhögtem, mikor írt nekem egy kisebb regényt (háromszor is görgetnem kellett az egérrel, hogy az üzenete végére érjek), és közben 3x-4x említi "de nem volt semmi", "de nem feküdtem le vele". Amikor ennyi alkalommal megírja, hogy nem volt semmi, az elég egyértelmű. :)
Ezek egy része meg lett ideologizálva, hogy nem volt velük semmi, nem feküdt le velük, de tudom, hogy igen. Saját maga számára megmagyarázta, hogy nem számít, így megint ott vagyunk, hogy eddig mindössze hat férfival feküdt le (ennyibe volt szerelmes, úgy tűnik, a szerelem nélküli dugás nem is dugás).
Hetente eljárt bulizni a lakótárs nőjével, akit én is ismerek, párszor jött velünk szórakozni. Az a lány, nevezzük Emesének, épp járt valakivel pár hónapja, de nem volt olyan buli, ahol ne jött volna össze valakivel (36 éves), és minden második alkalommal haza is ment az illetővel. Szilvi szokott mesélni Emese dolgairól is, de Emesére mindig úgy hivatkozik, hogy "tud élni", "el tudja magát engedni", stb. Egy alkalommal, mikor én meséltem neki egy sikertelen randimról (Úgy volt, hogy hozzám megyünk, de a csaj játszotta a meglepődöttet, a szokásos eset), akkor ki volt akadva, hogy nekem mindig az ilyen nők kellenek. Akik azonnal házhoz mennek és első találkozáskor lehet őket dugni. Ki volt akadva, hogy én és a hasonló férfiak, milyenek vagyunk. Én meg hatalmas kérdőjelekkel a fejem felett nézek előre, hogy most mi van????
A lakótársnője egy ribanc, mindketten látjuk, úgy kúr félre, mintha muszáj lenne. De nem jut el Szilvi agyáig, hogy ha leribancozza azokat, akiket én keresek, akkor azzal a barátnőjét is leribancozza. De továbbmegyek, Ő maga is ilyen. Egy év alatt annyi faszival volt, hogy ha egy év alatt egy férfi annyi nőt vinne ágyba, az rekord lenne. Nem akartam felhozni, hogy Ő is ugyanazt csinálja, csak előtte dilemmázik, vacillál, ideológiát gyárt, de a vége az, hogy a jóképű biztonsági őrrel megy haza.
Arra gondoltam, hogy amelyik nő nem gondolkodik, hanem azonnal megy a férfival, azt nevezi a többi nő ribancnak. De ha ez a nő, pár percet agyal, gondolkodik, és úgy megy a faszival, az már nem ribanc. A másik érdekesség, hogy Szilvi mintha direkt akarná félreérteni néha, amit mondok. Mikor azt mondtam, hogy az előző esti randim agyilag lefárasztott, most nincs jó kedvem, akkor szinte vérig sértődött, hogy majd ha nem fáraszt le agyilag (mármint ő), akkor írjak. Most megint, mi van? A csaj fárasztott le, akivel randiztam, akkor most Szilvi mi a faszért is sértődött be?
A tanulság, hogy ha a lány, vagy a barátnője csinálja, akkor nem ribanc. Ha az utált nő csinálja, akkor ribanc. Ha előtte pár percet vacillálsz, akkor sem vagy ribanc (kivéve, ha azt utált nő vagy). Kicsit olyan, mint mikor egy vallásos emberrel akarsz racionális vitát folytatni. Nem fog menni, mert az ő számára, ahogy a nő számára is, minden viszonylagos. Mindig minden értelmezhető úgy, hogy az neki jó, vagy rossz legyen, ahogy a pillanat azt megkívánja. Ez még talán nem is nagy baj, de azt hogy csinálják, hogy nem veszik ezt észre magukon? Ha azt észlelem, hogy ugyanarra, az egyik helyzetben így, másikban úgy reagálok, akkor elgondolkodom, hogy hoppá, itt valami nem stimmel. Nem ez az intelligencia és fejlődés jele? Hogy elemzem a helyzetem, magam, alkalmazkodom és fejlődök?
Megint ott vagyunk, ahol a part szakad, mindenki ide jut, aki elemzi kicsit a férfi-nő kommunikációt. Nem lesz közös nevező, mert míg az egyik oldalon a racionalitás/valóság van, addig a másik oldalon az érzelmi impulzusok/kedv/önigazolás kombó leledzik. És mi akarjuk meghódítani a világűrt, mikor még egymással sem tudunk kommunikálni rendesen?