Aki olvassa a posztokat, az tudja, hogy sokszor alkalmazom a "süssünk pizzát" módszert, általában sikerrel. Többen kérdezték, hogy kell ezt felvezetni, hogyan zajlik ez az egész. Olvasgattam a naplómat és találtam egy randit, ami ugyan nem lett sikeres, de el volt mentve a beszélgetés, így egy konkrét példával tudom illusztrálni a dolgot.

Egy barátommal beszéltem meg találkozót az egyik kávézóba, de hála a kiszámíthatatlan forgalomnak, előbb értem oda. Kint nagyon hideg volt, így jobbnak láttam bemenni és kérni egy kávét. Semmi cicomás buzis kávé, fahéjjal, meg madártejjel meg kutyafasza. Kértem egy sima kávét (ami pocsék volt, magamnak jobbat főzök a kotyogóssal – ha desszertkávét akarok inni, akkor meg a kapszulásat használom), és le akartam ülni valahová, de nem volt hely. A kirakati ablak előtt egy ilyen hosszú vékony asztal van, ami elé oda lehet állni, egymás mellett 4-5 ember is elfér és lehet kifelé bámulni. Aki járt már ilyen helyen, az tudja, mire gondolok.

Ez az a poszt, ami nem lesz népszerű az olvasók körében, főleg egy bizonyos réteg számára. Aki nem tudja, mi az a PUA (Pickup Artist), az keressen rá. Amióta létezik ez a blog, írták sokan, hogy PUA módszereket használok. Valójában azt sem tudtam, hogy ilyesmi létezik, a saját hibáimból tanultam meg, hogyan kell csajozni. Viszont minden poszt alatt előjön ez a PUA téma a hozzászólások között, illetve sok megkeresést is kaptam ebben a témakörben. Nem vagyok járatos a témában, nem ismerem a szakzsargonokat, és nem célom sem reklámozni, sem savazni ezt a "tudást". Úgyhogy PUA rajongók csak kíméletesen oltsanak le.

Ebben a posztban arról fogok írni, hogy miért nem hiszem, hogy ez vagy az a technika működik, vagy épp elmondom a véleményem valamiről a PUA berkeiből. Szóval nem részletes elemzés, kivesézés lesz, csak pár magánvélemény. Nem lesz különösebb rendszer sem az egészben.

Az egyik ismerkedős facebook csoportba valaki beírt egy hosszabb hozzászólást, ami generált is több száz kommentet a csoport tagjaitól. 

Egy kissé szánalmas kirohanás volt ez egy fiútól, akinek elege lett abból, hogy a csoport lány tagjai nem akarnak ismerkedni vele.

Igazából nincs sok minden, amit érdemes elmondanom erről, mert a posztja magáért beszél.

Badoon írtam rá egy aranyos, 22 éves, szőke lányra. Poénra vettem, mert olyan ártatlan arca volt a fotókon, hogy szinte biztos voltam benne, hogy szűz. De mivel gördülékeny volt a kommunikáció, ezért takaréklángon ugyan, de folytattam. Könnyen felhúztam azzal, hogy magáztam és kisasszonyoztam, de akármilyen dühös is volt rám, akármiket is válaszolt…azért válaszolt.

A hölgy nevére nem emlékszem, nem azonnal írtam le a randink történetét, mivel akkoriban zavaros heteim voltak sok eseménnyel/találkával. Mire hetekkel később oda jutottam, hogy megírjam a naplómba a vele történt találkozómat, már nem emlékeztem a nevére. Nevezzük őt J-nek. Dereng, hogy Jázmin, Judit, Jozefin, Júlia, Jácint, vagy valami „J” betűs volt. A másik oka, hogy nem emlékszem már annyira, hogy talán az agyam így próbál megóvni az emléktől. :P Mint mikor valami rossz történik velünk, de jóval később már nem emlékszünk a részletekre. :P Ugyanis kellemetlen emlék, annak ellenére, hogy lefeküdtem vele.

Tinderen ismerkedtünk meg, mondjuk nem tudom, hogyan, mert normál esetben nem húztam volna jobbra őt (azaz nem kerülhettünk volna össze), mivel a profilképe nagyon homályos volt, egy másik kép volt még fent róla, egész alakos, de annyira távoli, hogy az arcából semmit sem láttam. Gondolom, őt is jobbra húztam, mikor pörgettem a képeket. Mindegy is, összepárosított a rendszer. Törölni akartam, de abban az időszakban nem volt épp kapás, ezért beszélgetni kezdtem vele.

Két rövidebb randit tettem egy posztba, mert külön-külön nagyon kevesek lettek volna. De elég érdekesek ahhoz, hogy ne hagyjam ki őket a blogból.

Irénnel elég laza beszélgetés zajlott, érződött, hogy nem akar semmi komolyat. Legalábbis úgy tűnt, de mint tudjuk, lehet ez játék is, hogy így szűrje a felhozatalt. 182 cm magas, átlagos testalkat, vállig érő, göndör haj, csinos pofi, 25 az éveinek száma. Ő volt Irén, akinek a fotói is arról tanúskodtak, hogy szeret sütni-főzni. Poénkodtam is, hogy első találkozóra, süssön nekem egy oroszkrém tortát. Ez persze nem történt meg. :) Abban maradtunk, hogy megiszunk nálam egy kávét és kettesben beszélgetünk.

Enikő az orrkarikájával keltette fel az érdeklődésem badoon. Sportos testalkat, barna középhosszú haj, barna szemek, csinos arc. A képen épp kétkezes súlyzóval bicepszezett. Nem volt kigyúrt, vagy groteszkül izmos, nőiesen sportos teste volt, olyan Rubint Rékás. Csak alacsonyabb, olyan 160 centi magas lehetett, az egész csaj nem volt több 45-50 kg-nál. A sport volt a közös téma, kiderült, hogy hot iron edzésekre jár heti négy alkalommal. Azért az elég kemény, kérdeztem nem lesz-e ennek túledzés a vége, de azt mondta, hogy így csinálja már négy éve.

Ismét bővül az ajánló rovatunk, amelyben könyveket, filmeket, tulajdonképpen bármit ajánlok/ajánlunk, aminek köze van a férfi-nő kapcsolatokhoz.

Nemrég ajánlottam Szepesi Nikolett, Én a szexmániás című könyvét. Nos, van neki egy másik könyve is, mégpedig az Orgazmuspontok.